kulissza.cafeblog.hu

A lány, akinek 5000 ruhája van

zsuzsiMost következő interjúnkban olyan titkok kerülnek szóba, amelyekről még soha sehol nem beszéltünk: nevezetesen, hogy hogyan képesek táncművészeink percenként új jelmezben, teljesen új külsővel megjelenni a színpadon. Csak azok olvassanak tovább, akiket érdekelnek a színházi élet legintimebb finomságai. 😉 Bistei Zsuzsanna jelmeztár-vezetővel beszélgetünk. 

Szia Zsuzsi, köszönöm, hogy vállaltad az interjút. Bevallom, nem tudom pontosan mit csinál egy jelmeztár-vezető, elmeséled nekünk?

Örömmel, bár elég hosszú a feladatlistám 🙂 Talán nem gondolnád, de ez egy logisztikai és adminisztrációs munkakör is egyben. Az ExperiDance jelmeztárában jelenleg több mint 5000 darab ruha, fehérnemű, kiegészítő és egyéb kellék van, melyeket folyamatosan használunk az előadásokon. Az én dolgom biztosítani, hogy mindig minden a kellő időben és helyen rendelkezésre álljon, ép, tiszta és kifogástalan állapotban. Ehhez a kellékek beszerzése is hozzátartozik a harisnyától és bugyitól kezdve a kiegészítőkig bezárólag (pl.: legyezők, ékszerek, napszemüvegek stb.).
Másrészt két kolléganőm és én vagyunk azok, akik az előadások közben készenlétben állunk a kulisszák mögött és segítünk a táncosoknak átöltözni: erre sokszor csak néhány másodpercünk van, ezt hívják gyorsöltözésnek. Nehezíti a helyzetet, hogy Román Sándor dinamikus koreográfiái bizony igénybe veszik a ruhákat, sokszor élesben kell elszakadt zipzárt javítani, gombot varrni. Úgy kell ezt elképzelni, mint a Forma 1 versenyeken a boksz utcát. 🙂 Kirohan a táncos a színpadról, letépi magáról a jelmezt, ráadjuk az újat, zipzár fel, gombolás, díszek, kiegészítők és már rohan is vissza. Ha valami elszakadt és nincs idő javítani, biztosítótűkkel rögzítjük a ruhát vagy egyszerűen a táncoson varrjuk össze.

Mi számodra a legnehezebb?

Talán amikor a RaM Colosseum és a vidéki helyszínek között ingázunk akár napi rendszerességgel: bárhol is vagyunk, a legapróbb kellék sem hiányozhat. Általában 2-3 hónappal előre gondolkodom, tervezek, hogy minden időben visszaérjen a tisztítóból, vasalva, szállításra készen. Nem fordulhat elő, hogy az elszakadt harisnya helyett nincs másik.

És mit szeretsz a legjobban?

A premier időszakot, mert ilyenkor tanácsadóként is dolgozom Román Sándor művészeti vezető mellett. Debreczeni Ildikó jelmeztervező munkája kifogástalan, de előfordul, hogy Sándor az utolsó pillanatban mégis mást szeretne látni. Ilyenkor kreatívan alakítom át a ruhákat, miután Ildikóval egyeztettem. Például az Én, Leonardóban a francia királyné és király (a testvérem Bistei Judit és Kökény Róbert) – eredetileg egyszerű – ruháit díszítettem fel. A Sforza szeretőjét játszó Lázár Anna Dóra uszályos ruhájából pedig egy olyan verziót kellett készíteni, amiben könnyebben tud táncolni.

 

Van olyan, hogy hiba csúszik a rendszerbe?

Nagy hiba nem történhet, a táncosnak vissza kell mennie a színpadra bármi áron, ezt meg kell oldani. A Fergeteges cigánylánya, Morvai Veronika például másodpercek alatt kell átöltözzön cigánylány jelmezből báli ruhába. Mindent megoldottunk, de arra, hogy a derekára kötött kendőt is le tudjuk venni, egyszerűen már nem jut idő. Éppen ezért lett ez a mozdulat beépítve a koreográfiába. Így már a színpadon elkezdi lefejteni magáról a kendőt és táncol vele, azután kirohan a kulisszák mögé, eldobja, és már veszi is le a többi ruhát. Én adom rá a báli kosztümöt, miközben Petrik Lili fodrász-sminkesünk feltűzi a haját. Ez egy nagyon izgalmas jelenet.
Persze az előfordulhat, hogy a nagy rohanásban egy ékszer vagy nyakdísz, kézelő elgurul. Ilyen esteben nagy a pánik, hiszen a táncosok az előadás közben felfokozott állapotban vannak, a legapróbb hiba is végzetesnek tűnik számukra. Ilyenkor igyekszem egy mondattal megnyugtatni őket és miután orvosoltam a problémát visszamehetnek a színpadra. De hát, aki színházban dolgozik, annak kicsit pszichológusnak is kell lennie…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!